Ellentámadás Bievillénél – OWW2 megacsata

Az Útban Caen felé csatajelentés folytatása, hasonlóan egy 240x160cm-es felületen.

1944. Június 8.
Obersturmbanführer Messerschmitt a 12. SS Panzer divízió elő örse élén reggel 7 órakor megindította ellentámadását Bieville ellen. Rádión sikerült elérnie a főparancsnokságot, így számíthatott némi légi támogatásra a 27. Fallschirmjäger századtól, melynek segítségével komoly meglepetést okozott a Brit védőknek. A Britek számítottak erre, de idő szűke miatt csak részlegesen tudták kiépíteni védelmi állásaikat. A páncélosaikat visszavonták üzemanyag feltöltésre és javításra, a Shermanokat egy szakasznyi vadászpáncélos váltotta fel. A Németek támadásakor a Shermanok már visszaindultak, de időbe tellett mire, visszaérve megerősíthették a védelmet.

A támadók célja, hogy áttörjék a meggyengített védelmi vonalat és benyomuljanak a faluba visszavéve azt az ellenségtől, így meggátolva az előrenyomulásukat Caen felé.

12. SS panzer divízió Obersturmbanführer Messerschmitt vezetése alatt:
Nehéz tank szakasz: 2 Tigris.
Közepes tank szakasz: 4 Panzer IV.
Rohamlöveg szakasz: 4 StuG III.
Páncélgránátos szakasz: Sdkfz 251/10, Sdkfz 251/9, 2 raj Sdkfz 251/1-ben, Kettenkrad.
Tüzérségi üteg: 2 IG18 tarack, gyalogos és kübelwagenes megfigyelőkkel.
Ejtőernyős szakasz: Szakasztörzs + 2 raj ejtőernyővel érkezve.

185. Brit gyalogos dandár Captain SGrulez vezetése alatt:
Gyalogsági szakasz: szakasztörzs + 3 raj.
Felderítő szakasz: 4 jeep.
Tankvadász szakasz: 4 6pdr ágyú.
Vadászpáncélos szakasz: 4 Achilles.
Tüzérségi üteg: 4 25pdr ágyú.
Közepes tank szakasz: 2 Sherman, 2 Firefly, melyek csak a 4. körben érkeznek meg a nyugati úton.

A Britek védvonalát keletről nyugatra haladva a következők alkották: felderítők, tüzérség kiépített homokzsákos állásokban, tankvadászok, vadászpáncélosok. A hátvédet a gyalogsági szakasz alkotta a védelmi vonal középső és keleti részén.

A Németek déli irányból támadtak, a sereg magját StuG-ok és a Páncélgránátosok alkották. A nyugati szárnyat a Panzer IV-esek alkották, a keleti szárnyon pedig a Tigrisek foglalták el tüzelési pozíciójukat a dombtetőn. A tüzérségi megfigyelők megosztottan a keleti és nyugati szárnyon vonultak fel.

Az ejtőernyősök időben érkeztek és komolyan meglepték a Briteket, amikor a keleti szárnyukon landoltak.

1.kör
A kiválóan képzett Német erők ragadták magukhoz a kezdeményezést, így az ejtőernyős szakasz megrohamozta a 25pdr ágyúk személyzetét és a felderítő jeepeket. Néhány ágyúkezelő holtan rogyott össze, két jeep kereke sziszegve eresztett le a géppisztolyok tüzétől, továbbá egy jeep hangos robbanás kíséretében tűzgolyóvá vált egy panzerfaust sikeres találatától.

A nyugati szárnyon előretörő Panzer IV-esekkel szemben feldörrentek a 6pdr ágyúk, kilőve az egyik tankot és megrongálva egy másik tank ágyúját.

A StuG-ok is megindultak előre géppuska tűz alatt tartva a 6pdr ágyúkat. A kezelők sorra váltak harcképtelenné.
A Brit felderítők nem tolerálhatták az ejtőernyős Németek portyáját a falun belül, ezért egy merész rohammal majdnem sikerült legéppisztolyozniuk két rajnyit belőlük. Három megmaradt ejtőernyős pánikba esve menekült a házak fedezékébe.

A Tigrisek géppuskái is tűz alá vették a 6pdr ágyúkat, ezután már két ágyú maradt kezelő nélkül.

Az Achillesek, ekkor léptek be a tűzharcba, kilőve a már sérült Panzer IV-est, egy StuG-ot és megrongálva egy másik StuG lánctalpát.

A Német tüzérségi megfigyelők sikeresen bemérték a megmaradt két 6pdr ágyút.
A 25pdr ágyúk a Tigrisekre lőttek, de csak az egyik lánctalpát sikerül megrongálniuk.
Válaszul a páncélgránátosok tovább fogyasztották a 25pdr ágyúk kezelőit, azonban csak kevés sikerrel köszönhetően a homokzsákos kiépített állásoknak és az ágyúpajzsoknak.

2.kör
A megmaradt Német ejtőernyős raj ön feláldozva annyira lecsökkentette két 25pdr ágyú személyzetét, hogy azok egy ideig tüzelés képtelenné váltak.
A Brit felderítők üldözőbe vették a házak közé menekült ejtőernyősöket, legéppisztolyozva további kettőt közülük.
A Német tüzérség zárótüzet zúdított a megmaradt 6pdr ágyúkra, melytől az egyik harcképtelenné vált.
Az utolsó 6pdr ágyúnak nem maradt célpontja, ezért a kezelői a keleti szárny felé fordították, onnan várva az ellenséget.
A Tigrisek ágyúikkal kilőtték az egyik Achillest és mozgásképtelenné tettek egy másikat. Géppuskáikkal elfogyasztották az egyik 25pdr ágyú kezelőit és megijesztették egy másikét.

Az egyetlen tüzelésre képes 25pdr ágyú rálőtt az egyik sértetlen StuG-ra, megrongálva annak lánctalpát.
A páncélgránátosok előretörtek, folyamatos géppuskatűzzel pásztázva a Brit ágyúállásokat, de nem tudtak veszteséget okozni.
Az Achillesek felrobbantották a harmadik Panzer IV-est is, ám a Tigrisek páncélját nem tudták átütni.

Az utolsó Panzer IV megkerülte a kis erdőt a StuG-ok felé, így rejtve maradt az Achillesektől.
A Brit gyalogság két raja úgy helyezkedett, hogy tűz alá vehesse a megmaradt ejtőernyős rajt. A heves sortűz harcképtelenné tette a Németeket.
A sérült lánctalpú StuG-ok miatt az utolsó ép StuG nem akarta bajtársait cserbenhagyni, ezért némi helyezkedés után az ágyúállásokra tüzeltek, megijesztve néhány kezelőt.

3.kör
A Német páncélgránátosok folytatták az előrenyomulást és koncentrált géppuska tűzzel sikerült harcképtelenné tenniük a második 25pdr ágyút.

A Britek nem engedhették, hogy a páncélgránátosok áttörjék a védelmi vonalat, ezért a 6pdr ágyúval és az Achillesekkel össztüzet zúdítottak rájuk, de a szerencse a Németek oldalán állt, mert egyetlen lövés sem talált.
A Tigrisek az ágyúikkal nem találtak, de a géppuskáikkal egy ideig meggátolták, hogy a 25pdr ágyúk lőhessenek.
A Brit gyalogság és a felderítők megindultak, hogy betömjék az ágyúk elvesztésével keletkezett lyukakat a védvonalon, közben oda-oda lőttek egy-egy tankból kikandikáló fejre, de nem sok eredménnyel.
A Német tüzérség ezzel a sorozatával nem talált, és a szétszóródott lövedékek sem okoztak kárt az ellenségben.
A StuG-ok és a Panzer IV a Brit gyalogságot vették tűz alá, de csak kevés veszteséget tudtak okozni.

4.kör
A páncélgránátosok továbbhaladtak és a Stummellel sikerült áttörniük a védvonalat. Géppuskáik pedig tovább fogyasztották a Brit gyalogságot. Továbbá a szerencse még mindig nem pártolt el tőlük, mert a második sortüzet is túlélték, amit a Brit ágyúk okádtak rájuk.
A Tigrisek vezértankja sikeresen lerádiózta az egyik Achilles koordinátáját a tüzérségnek, ami egy jól irányzott lövéssel ki is iktatta a vadászpáncélost.
A Panzer IV felbuzdulva a sikereken, bemanőverezett a mellette lévő kis erdőbe és rálőtt a megmaradt Achillesekre, de nem talált.
Az egyik páncélgránátos raj nem akarta kísérteni a sorsot, ezért kiugrált a szállítójárművéből és behúzódott a búzamező mögé. Szerencsétlenségükre az utolsó tüzelésre képes 25pdr ágyú egy robbanólövedékkel elintézte őket.

A utolsó ejtőernyős ekkor szedte össze magát annyira, hogy Mg34-esével egy sorozatot eresszen meg a Brit gyalogság szakasztörzsére, ám ezzel csak a helyzetét sikerült elárulnia, és így egy jól irányzott aknavető lövés hősi halálra kárhozatta őt.
Ekkor érkezett meg az erősítés. A négy Sherman a nyugati úton keresztül dübörgött előre, majd tűz alá vették az utolsó Panzer IV-est, melynek az ágyúja látta kárát.

5.kör
A Tigrisek magukhoz ragadták a kezdeményezést és ki is lőtték az egyik frissen érkezett Fireflyt, közben a vezértank leadta az utolsó sértetlen Achilles koordinátáit a tüzérségnek. Cserébe a Shermanok nem találtak el semmit.
A Német tüzérség sikeresen harcképtelenné tett egy újabb Achillest. Viszonzásul az utolsó Achilles rálőtt a Tigrisekre, de eredményt nem ért el.
Az utolsó mozgás képes StuG előgurult az erdőből, hogy tűz alá vegye a megmaradt két 25pdr ágyút, ám az egyik ágyú személyzete csak erre a pillanatra várva lesben állt és kilőtte a StuG-ot mielőtt az tüzelhetett volna.
Az utolsó 6pdr ágyú vetett véget a páncélgránátosok szerencse sorozatának, amikor egy jól irányzott lövéssel felrobbantotta a Stummelt. Bosszúból az utolsó PanzerIV lelőtte az összes kezelőt a géppuskájával.
A páncélgránátosok egy utolsó rohamra indultak, de a Brit gyalogság megelőzve őket egy ellenrohammal és egy szerencsés Piat lövéssel, harcképtelenné tették a parancsnoki Sdkfz 251/10-est. Az utolsó Sdkfz 251/1-est pedig a Brit felderítők Piatosa iktatta ki.

6.kör
A Németek látták, hogy itt már nem terem nekik babér, ezért megkezdték a rendezett visszavonulást. A Tigrisek nyújtottak tűzfedezetet a mozgásképtelen PanzerIV és StuG-ok személyzetének a járműveik biztonságos elhagyásához. Ágyúikkal még az utolsó Achillest is sikerült szétlőniük. Amikor ők is megkezdték a hátrálást, még az egyik 25pdr ágyú megrongálta az egyik Tigris ágyúját.

Végkifejlet
A támadás kezdetekor túl nagy veszteségek érték a Németeket, ezért nem tudtak elegendő fedezet tüzet biztosítani a páncélgránátosoknak, így az esély hogy visszavegyék Bievillet a szövetségesektől szertefoszlott. Obersturmbanführer Messerschmitt visszatért Caenba, hogy mozgósítsa az ott lévő páncélosokat, melyekkel a város melletti mezőkön próbálja megállítani a város felé nyomuló Brit támadóéket.
Captain SGrulez fellélegezhetett, mert az előre nem látott hirtelen ellentámadás igen csak megizzasztotta csapatait. De szerencsére katonái derekasan helytálltak, így már semmi nem akadályozhatja meg az előrenyomulást Caen városába. Amint feltöltötték páncélosaikat, indulnak, hogy megtisztítsák az utat a gyalogság számára.