Ez a cikk a harmadik része a Battlegroup cikksorozatnak, ahol a normandiai hadszíntér kerül előtérbe, némi terep építgetéssel.

 

Tovább kellett lépnem a következő seregkönyvre, mert már így is sok idő telt el az előző cikk óta. Sikerült két csatát lejátszani a kurszki hadszíntéren, de sajnos ellenfeleim serege nagy százalékban nélkülözte a festettséget, így nem sikerült szép képekkel dokumentált csataleírást készíteni róluk. De semmi baj! Ami késik, nem múlik! Majd a későbbiekben visszatérünk rá.

Elővettem a polcról a Battlegroup Overlord könyvet. Itt már sereg festettség szinten nagyon jól állok mindkét oldalon, tehát nem áll fenn a veszély a fent említett csataleírás csúsztatásra. A tervek szerint ezt a cikket egy Brit és egy Német sereg összeállításáról szóló írás követi, majd egy esetleges festős cikk és végül a csataleírás.

Igen a seregek jól állnak, ám gyakorlatilag elég gyér itthon a felhozatal a 15mm-es léptékű normandiai terepekben. Egy gyors felmérés után csak az 1/72-es léptékű kőkerítések, sövények, búzamezők, erdő aljak felelnek meg 15mm-ben, továbbá még két domb, a többi gyártásra szorul. Nézzük szépen sorban az építés folyamatát.

Utak és folyó:
Régen barnára festett parafát használtam útnak, ám most valami sokkal rugalmasabb és kisebb helyen tárolható verziót szerettem volna készíteni. A helyi papír boltban vettem észre, hogy árulnak A4-es méretre szabott filc anyagot különböző színekben. Először bátortalanul vettem egy lap barnát, amit otthon szétvagdosva rögtön kiderült, hogy ez az amit keresek. Könnyű, összehajtható, kis helyen elfér, jól néz ki, olcsó és a Citadel battlemat fűszőnyegre helyezve tépőzáras technikával ráragad.
Következő lépés volt kék színű filclapot venni, amiből meg a folyót vágtam ki.
Szántóföld és szénakazal:
A JYSK-ben találtam frankó 200 forintos lábtörlőt, amit csak fel kellet szabdalni a kívánt méretre és da-ta!, kész a szántóföld. A szénakazalhoz láttam valahol egy tutorialt, hogy kókusz szőrből lehet ezt jól csinálni. Szerencsére találtam a Kik-ben ilyen cserepes növény földjére teríthető nedvesség megőrző kókusz réteget 500 forintért, gyorsan vettem belőle. Az elkészítés is rém egyszerű: egy negyed körcikket kell az anyagból kivágni, majd fel kell tekerni mint egy tölcsért és PVA-val lehet rögzíteni. A száradás idejére egy ruhacsipesszel tartottam egyben a kazalt.
Bocage:
Hát e nélkül nincs normandiai terep, viszont olvastam, hogy ne essek vele túlzásba, mert nagyon unalmas, ha az asztalon csak ez van. Egy méternyit készítettem belőle, bár lehet még egy méternyi nem ártana majd. Az alapot levegőn száradó gyurmából készítettem. Egy ceruza hegyével megböködtem, hogy legyen rajta némi textúra. Majd három fogpiszkálót szúrtam bele, amire majd felaplikálom a zöldet. Száradás után lefestettem az alapot barnára, a zöldséget tartó tüskéket pedig zöldre. Ismét a Kik-es kókusz réteget vettem elő. Vágtam belőle csíkokat, majd széjjel húzgáltam őket, hogy ne legyenek olyan laposak és sűrűk. Ezután zöld festék spray-vel megfújkáltam őket, majd száradás után rátűztem a tüskékre őket.

Házak:
Ez volt a legnagyobb volumenű tevékenység, mert szerettem volna annyi házat összehozni, hogy egy kis falu kijöhessen belőle. Többféle technikát is használtam. Elsőre csak úgy ad-hoc összedobtam egy ház vázat kartonból, amire rákentem meg ragasztottam textúrákat. Majd ragasztottam rá néhány gerendát gyufából díszítő elemnek, végül ablakokat csináltam rá balsából és műanyag előre készített tető anyagot helyeztem rá. Hát a többi házba már több energiát fektettem, mert ez az első kissé csálé lett.

A többi házhoz már előre kinyomtatott sablonokat használtam és vonalzóval méreteztem. Alapnak 3mm-es préselt kartont használtam, melyet Faerie barátomtól szerzeményeltem pár éve (utólag is köszi!). PVA ragasztóval ragasztottam össze a falakat, a sarkokat kis támogató “bütykökkel” erősítettem meg.
Száradás után glett anyagot kentem a falakra a textúrázáshoz.
Újra száradás után befestettem a házat az alap színére, ez esetben zöldre, majd fehérrel száraz ecseteltem.
Vékony kartonból vágtam ki kis téglalapokat ablak üvegnek, majd ezeket a téglalapokat körberagasztottam karton csíkokkal, ebből lett az ablak keret.
A lábazati csíkot szintén vékony kartonból vágtam ki, az ajtók fa orvosi spatulából készültek (ebből 200db kerül 500 forintba a patikában). Ezután következett az ablakok és ajtók festése. Végül jött a sátortető, amit a legegyszerűbb volt kinyomtatni és összeragasztani.
Egyéb házaknál McDonaldsos kávé keverő fapálcikákat használtam a nyeregtető szerkezet kialakításához, az ablakkeretek/spaletták elkészítéséhez, vagy a sufnik megépítéséhez.
Még hidakat is készítettem a folyón való átkeléshez.

A legegyszerűbb megoldás viszont a mostani Crisis wargame shown beszerzett francia templom megvásárlása volt (a 40%-os kedvezménynek nem tudtam ellenállni).

A jól végzett munka után most egy kis pihenést élvezek, de hamarosan érkezem a normandiai sereg összeállításokkal.

 

Nem lehet hozzászólni.